Naraszinha

A Csaitanja-csaritámrta 2.9.17. verse megemlíti, hogy dél-indiai zarándokútja során Csaitanja Maháprabhu fölkereste az ahóvalai Nrszinha templomot. Sok esztendővel azelőtt Rámacsandra is ott járt, s e fohászokat zengte:

ahobilaṁ nārasiṁhaṁ gatvā rāmaḥ pratāpavān |
namaskṛtvā śrī nṛsiṁhaṁ aṣṭauṣīt kamalāpatim ||

Ahóbilába Naraszinhát fölkeresve a hős Ráma Srí Nrszimhának hódolt, s így magasztalta a Szerencseistennő urát:

govinda keśava janārdana vāsudeva
viśveśa-viśva madhusūdana viśvarūpa |
śrī padmanābha puruṣottama puṣkarākṣa
nārāyaṇācyuta nṛsiṁho namo namaste || 1 ||

Góvinda! Késava! Dzsanárdan! Vászudév!
Visvésa-visva! Madhuszúdan! Visvarúpa!
Srí Padmanábh! Purusóttama! Puskaráksa!
Nárájan! Acsjuta! Nrszinha! Újra és újra hódolatom néked!

devāḥ samastāḥ khalu yogimukhyāḥ gandharva-vidyādhara-kinnarāś ca |
yat pāda-mūlaṁ satataṁ namanti taṁ nārasiṁhaṁ śaraṇaṁ gato'smi || 2 ||

Naraszinhánál keresek oltalmat, kinek mindörökké hódolnak a félistenek mind, a nagy jógík, a gandharvák, a vidjádharák s a kinnarák.

vedān samastān khalu śāstragarbhān vidyāṁ balaṁ kīrtimatīṁ ca lakṣmīm |
yasya prasādāt puruṣā labhante taṁ nārasiṁhaṁ śaraṇaṁ gato'smi || 3 ||

Naraszinhánál keresek oltalmat, kinek kegyéből az emberek megértik a védákat, a szentírások velejét, s tudást erőt, hírnevet és jószerencsét (sikert) érnek el.

brahmā śivas tvam puruṣottamaś ca nārāyaṇo'sau marutāṁ patiś ca |
candrārka-vāyvagṅi-marud-gaṇāś ca tvaṁ eva taṁ tvāṁ satataṁ nato'smi || 4 ||

Te vagy Brahmá, Siva, a Legkiválóbb Személy, Nárájan s a Marutok ura. Te vagy a Hold, a Nap, a Szél, a tűz, s a félistenek serege is te vagy. Néked hódolok hát mindig!

svapne'pi nityaṁ jagatām aśesaṁ sraṣṭā ca hantā vibhur-aprameyaḥ |
trātā tvam ekastrividho vibhinnaḥ taṁ tvāṁ nṛsiṁhaṁ satataṁ nato'smi || 5 ||

Ó Végtelen Hatalmasság, álmodban teremted, oltalmazod s pusztítod el ezt az egész világot. Egyedül te viszed végbe e háromféle (tettet), néked hódolok hát mindig!

iti stutvā raghuśreṣṭhaḥ pūjayāmāsa taṁ harim |
puṣpa-vṛṣṭiḥ papātāśu tasya devasya mūrdhani ||

Így fohászkodván imádta a Raghu nemzetség csillaga Harit, a félistenek pedig virágesőt záporoztak az Úr (Nrszinha) fejére.

rāghaveṇa kṛtaṁ stotraṁ pañcāmṛtam-anuttamam |
paṭhanti ye dvijāvarāḥ teśāṁ svargastu śāśvataḥ ||

Ezt az öt strófájú himnuszt, e csodás nektár-verseket Rághava dalolta. A bráhmanák kiválóságai kik ezt olvassák, örökkön üdvözülnek.

A fohász öt verse indravajrā versmértékű: – – υ – – υ υ – υ – –

A szöveg a Harivamsából való.

Naraszinha a vaisnavák oltalmazó istensége. Aki bajban van, oltalomra szorul, fohászkodjék őhozzá!

PDF
a hangfájl forrása