2009. július 4., szombat

a tanítvány


Egyszerű kérdést kaptam: szanszkrt nyelven hogyan nevezik a tanítványt?
A válasz lehet rövid és egyszerű: śiṣya.
Ám a szanszkrt nyelv oly színes, ne elégedjünk meg ezzel a válasszal, lapozzuk fel a szótárt szinonímákat keresve:

adhyāya
– „odaérkező”, összetétel végén használatos, pl: vedādhyāya – a tudáshoz megérkező.

arbha
– „kicsi”, gyermek

ceṭa
(vagy cela) – szolga. A világias mentalitású emberre azt mondják: kali-cela – Kali tanítványa. Ám a szó összetétel végén rosszat, hitványt is jelent, pl. bhāryā-cela jelentése: rossz feleség (bhāryā).

chātra
– „ernyős”, aki a mester védőernyőjének (chatra) oltalmában él.

pāṭalika
– mások titkait ismerő

pāṭhaśālin
– „tanulószobás”. A pāṭha szó olvasást, és a szent védaszövegek recitálását is jelenti, a śālā pedig lakrészt, szobát. A pāṭhaśālā így tanítványok lakrészének neve, a pāṭhaśālin pedig e tanulószoba lakója.

vidyānupālin
– a tudás (vidyā) gondozója, megőrzője (anupālin)

vidyānusevin
– a tudást (vidyā) követő, gyakorló (anusevin). Az anusevin szóban az anu- igekötő jelentése vmi után, vmit követőn, a sevin pedig a sev – szolgál, tisztel, követ igéből származik: szolgáló, tisztelő, követő.

vratacarya
, vagy vratin – „fogadalmas”, aki fogadalmát (vrata) követve (carya) él

śikṣamāna
– tanítandó

śravaka
, śrotṛ – aki hallgatja (śru, śravaṇa) a tanítást

A rossz tanítvány néhány jelzője:

akṣetra
– „rossz föld”, aki alkalmatlan befogadója a tanításnak, miként a rossz földbe vetett mag sem hoz jó termést.

adravya
– „alkalmatlan”. A dravya általában azt a dolgot, tárgyat jelenti, amit feldolgoznak, vagy éppen áldozati kellékként alkalmaznak.

odana –
a szó tulajdonképpen ételt jelent, ám összetételben olyan hitvány tanítványra is utal, akit csak a hasa megtömése érdekel, pl: odanaśiṣya.

kṣatavrata
– „megsebzett fogadalmú”, az a tanítvány, aki megszegte fogadalmát (vrata)

chātragaṇḍa
, vagy śāstragaṇḍa – olyan tanítvány, aki csak a versek kezdetét ismeri.

S végül a jó tanítvány ismérvei:

kṛṭaśrama
, vagy kṛtapariśrama – aki komoly erőfeszítéseket (śrama) tett (kṛta) a tan megszerzése végett. A pari- körül, igekötő itt fokozást jelent.

tripāṭhin
– háromszori elismétlés után bármit megtanuló

bhāladarśin
– homlokot (bhāla) figyelő (darśin), aki nyomban felismeri mestere hangulatát, s annak megfelelően nagy odaadással szolgálja őt. Ugyanezt jelenti a bhāvadarśin is („érzelmet figyelő”).

1 megjegyzés: