2009. október 13., kedd

„ki vagyok én?”


nāhaṁ vipro na ca nara-patir nāpi vaiśyo na śūdro
nāhaṁ varṇī na ca gṛha-patir no vanastho yatir vā |
kintu prodyan-nikhila-paramānanda-pūrṇāmṛtābdher
gopī-bhartuḥ pada-kamalayor dāsa-dāsānudāsaḥ ||

na – nem; aham – én; vipraḥ – tanult bráhmana; na – nem; ca – és; nara-patiḥ – ksatrija (lovag, „az emberek ura”); na – nem; api – bizony; vaiśyaḥ – vaisja (gazdálkodó, kézműves, kereskedő); na – nem; śūdraḥ – szolga; na – nem; aham – én; varṇī – tanuló („valamely varnához tartozó”); na – nem; ca – és; gṛha-patiḥ – házasember; no – nem; vanasthaḥ – „erdőlakó”, remete; yatiḥ – aszkéta szerzetes; vā – vagy; kintu – ám; prodyat – „feljövő”; nikhila – teljes; parama-ānanda-pūrṇa-amṛta ābdheḥ –legfőbb gyönyörrel teli nektár-óceánnak; gopī-bhartuḥ – gópík urának; pada-kamalayoḥ – láb-lótuszainak; dāsa-dāsa-anudāsaḥ – szolgák szolgáinak szolgája

Nem vagyok sem bráhmana, sem ksatrija, sem vaisja vagy súdra,
nem vagyok sem brahmacsárí, sem házasember, sem remete vagy szerzetes,
hanem a transzcendens gyönyör nektáróceánja,
a gópík ura lótuszlábait szolgáló szolgák szolgája.

Csaitanja Maháprabhu e verssel hódolt Dzsagannáthnak, a Ratha-játrá ünnepen. A vers a Rúpa gószvámí által összeállított versgyűjtemény 74. verse, és Csaitanja Maháprabhut jelöli meg szerzőjeként. A Csaitanja-csaritámrtában ez a 2.13.80. vers.
A versmérték: mandākrāntā (lassú előretörés, lassú győzelem): – – – – / υ υ υ υ υ – / – υ – – υ – –

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése