Rádhiká bánata

Rúpa gószvámí Padjávalí című versgyűjteményéből következik néhány vers, melyek Rádhiká fájdalmát ecsetelik.

gato yāmo gatau yāmau
gatā yāmā gataṁ dinam |
ha hanta kim kariṣyāmi
na paśyāmi harer mukham ||

Eltelt három óra, eltelt hat óra,
múlnak az órák, elmúlt a nap is.
Ó, jaj, mit tegyek,
nem láthatom Hari arcát!

A 320. vers szerzője Sankara...
A versben említett yāma a nap nyolcadrésze, azaz három óra.

yāḥ paśyanti priyaṁ svapne
dhanyās tāḥ sakhi yoṣitaḥ |
asmākaṁ tu gate kṛṣṇe
gatā nidrāpi vairiṇī ||

Kedves barátnőm, mily szerencsések azok a hajadonok, kik álmaikban kedvesüket láthatják!
Ám most, hogy Krsna elment, ellenségünk, az álom is elhagyott bennünket.

A Padjávalí 322. versének Srí Dhanja (Szerencsés) a szerzője.

so‘yaṁ vasanta-samayo vipinaṁ tat etat
so‘yaṁ nikuñja-viṭapī nikhilaṁ tadāste |
hā hanta kintu nava-nīrada-komalāṅgo
nāloki puṣpa-dhanuṣaḥ prathamāvatāraḥ ||

Ez az a tavaszi pillanat, ugyanaz az erdő, ugyanaz a liget, minden ugyanaz.
Mégis, ó, jaj! Nem látható benne a friss esőfelhőre emlékeztető, szépséges testű virág-íjas (szerelemisten) legkiválóbb megtestesülését.

A 323. verset Srí Szanydzsaja Kavisékharának köszönhetjük.
A versmérték: vasantatilakā (a tavasz ékessége)

PDF