senki más

Ki mellé szegődjünk, kit szolgáljunk? – veti fel a kérdést Kulasékhara a Mukunda-málá-szótramban. A világi vezetők követése anyagi vagy erkölcsi haszonhoz vezet – merülhet fel a gondolat, ám Kulasékhara ellenvetése: mily ostoba dolog világi vezetők nyomába szegődni, miközben bátorítón reánk mosolyog a mindenség Legfőbb Ura.

nāthe naḥ puruṣottame tri-jagatāṁ ekādhipe cetasā
sevye svasya padasya dātari sure nārāyaṇe tiṣṭhati |
yaṁ kañcit puruṣādhamaṁ katipayagrāmeśam alpārthadaṁ
sevāyai mṛgayāmahe naram aho mūkā varākā vayam ||28||

Itt a mi urunk, a Legfőbb Személy, a három világ egyeduralkodója,
ki az őt szívében szolgálóval saját hajlékát is megosztja, Isten, Nárájan,
mégis, holmi közönséges emberhez, néhány falucska urához némi csekély javadalmazás reményében
szolgálatért esedezünk? Ó, jaj, milyen szerencsétlen nyomorultak is vagyunk!

Saját hajlékát adományozó: oṁ tadviṣṇoḥ paramaṁ padaṁ sadā paśyanti sūrayaḥ | divīva cakṣurātatam || Óm! Ama Visnu legfőbb hajlékát látják mindig a csillag-bölcsek, mint az eget betöltő (isteni) szemet. (Rg. 1.22.20.)

Elvetettük a külső vezetést, kövessük hát szívbéli vágyainkat! – szól az újabb ellenvetés. Szívemben nem maradt hely Mukunda mellett másnak – válaszol Kulasékhara.

madana parihara sthitiṁ madīye
manasi mukunda-padāravinda-dhāmni |
hara-nayana-kṛśānunā kṛśo ’si
smarasi na cakra-parākramaṁ murāreḥ ||29||

Ó, Bódító szerelemisten, távozz
elmémből, Mukunda lótuszlábának hajlékából!
Siva szemének tüze is elhamvasztott,
vagy megfeledkeztél volna a vitéz Murári csakrájáról?

Bódító: Madana, a szerelemisten neve. A szerelemisten megzavarta Siva meditációját, ki ezért a harmadik szemével hamuvá égette őt.

PDF