2010. április 28., szerda

atha visesatah srí-gurór laksanáni – Srí Guru különleges tulajdonságai



A Hari-bhakti-vilász miután számos idézettel nyomatékosítja, hogy a törekvő jelölt keresse egy lelki tanítómester oltalmát, a mester tulajdonságairól szóló idézeteket sorakoztatja fel. A versek az első vilászból valók.

mantra-muktāvalyām
avadātānvayaḥ śuddhaḥ svocitācāra-tat-paraḥ |
āśramī krodha-rahito vedavit sarva-śāstravit ||38||
śraddhāvān anasūyaś ca priya-vāk priya-darśanaḥ |
śuciḥ suveśas taruṇaḥ sarva-bhūta-hite rataḥ ||39||
dhīmān anuddhata-matiḥ pūrṇo’hantā vimarśakaḥ |
sad-guṇo’rcāsu kṛtadhīḥ kṛtajñaḥ śiṣya-vatsalaḥ ||40||
nigrahānugrahe śakto homa-mantra-parāyaṇaḥ |
ūhāpoha-prakāra-jñaḥ śuddhātmā yaḥ kṛpālayaḥ |
ity ādi-lakṣaṇair yukto guruḥ syād garimā-nidhiḥ ||41||

A Mantra-muktávalíban:
„Jó családból származik, szentéletű, a helyes viselkedés gyakorlója,
az ásramok rendjében élő, mentes a haragtól, a véda tudója és minden sásztra ismerője.
Hithű és jóindulatú, kedves beszédű, kellemes megjelenésű,
tiszta, jólöltözött, fiatal, minden teremtmény jólétéért tevő,
intelligens, alázatos szívű, elégedett, mentes az erőszaktól, megfontolt,
erényes, jártas az imádatban, hálás, és szeretetteljesen viselkedik tanítványaival.
Hozzáértőn alkalmazza a fenyítést és jutalmazást, vonzódik a tűzáldozathoz és a mantrához.
A dolgokat több oldalról is megvizsgálja, tiszta szívű és könyörületes –
e tulajdonságok jellemzik a mestert, ki legyen a jótulajdonságok kincstára.”

Néhány tulajdonság kommentárja:
„Jó családból származik”: a családja mentes a romlottságtól, s a többi hibától.
„Szentéletű” (eredetiben: śuddha): ő maga is mentes a romlottságtól, s a többi hibától.
„Az ásramok rendjében élő” (āsramī): a varnásram dharmában élő.
A jelzők természetesen nem a mai fogalmaink szerint valók, így a „jólöltözött” sem az legutolsó divat szerinti öltönyre, hanem egyszerű és tiszta öltözék viselésére vonatkozik.
„A dolgokat több oldalról is megvizsgálja”: ūha-apoha-prakāra-jñaḥ, a pro- és kontra érvelés módszerének ismerője.
Számos további vers szól arról, milyen tulajdonságokkal rendelkezzék a mester. Szanátan gószvámí kommentárjában példaként a Bhágavata-puránából Prabuddha szavait idézi: aki a legfőbb jó felől tudakozódik, forduljon olyan mesterhez, aki jártas a védákban (śābde brahmaṇi niṣṇāta), a megállapodott Legfelsőbben (pare brahmaṇi niṣṇāta), továbbá a nyugalom (higgadtság, önfegyelem) tárháza (upaśama-āśraya) – így mentes a haragtól, a mohóságtól, s a többi hibától. (Bhág. 11.3.21.)

agastya-saṁhitāyāṁ ca
devatopāsakaḥ śānto viṣayeṣv api niḥspṛhaḥ |
adhyātmavid brahma-vādī veda-śāstrārtha-kovidaḥ ||42||
uddhartuṁ caiva saṁhartuṁ samartho brāhmaṇottamaḥ |
tattvajño yantra-mantrāṇāṁ marma-bhettā rahasyavit ||43||
puraścaraṇa-kṛd dhoma-mantra-siddhaḥ prayogavit |
tapasvī satya-vādī ca gṛhastho gurur ucyate ||44||

Az Agasztja-szanhitá szerint:
„Az istenség imádója, békés, nem fűzi ragaszkodás az érzékek tárgyaihoz,
a Legfelsőbb Lélek ismerője, a brahman (Véda) tanítója, a Véda és a sásztrák értelmének tudója.
Hozzáértő (az erények) felemelésében, és (az akadályok) elpusztításában, kiváló bráhmana,
az igazság tudója, a jantrák és a mantrák ismerője, a hiányosságok szétzúzója, a titkok tudója.
Purascsaranát végez, a jártas a tűzáldozatban és a mantrákban, jártas a gyakorlatban,
mértékletes, és igazmondó – ilyen a családos tanítómester.”

A brahma-vādī megjelölés a versben nem a kevala-advaita iskolához tartozó személyre vonatkozik, hanem olyan személyre, aki a brahmanról beszél.
A hiányosságok, vagy gyönge pontok (marman) a kételyekre vonatkoznak, így a „hiányosságok szétzúzója” a kételyek csomójának kettészelőjét jelentik.
A puraś-carana (előkészületi tevékenység) elvileg jelenthet speciális bevezető szertartásokat, a tanítvány számára jelenthet beavatást is, mint lelki életének kezdetét. Az Agasztja-szanhitá azonban így definiálja a purascsaranát: „Naponta háromszor rendszeres múrtiimádatot, a mantrameditációt, vízáldozatot és tűzáldozatot, valamint a bráhmanák megvendégelését nevezik purascsaranának.” (pūjā traikālikī nityaṁ japas tarpaṇam eva ca | homo brāhmaṇa-bhuktiś ca puraścaraṇam ucyate)
„Jártas a gyakorlatban” (prayoga-vid): A prayoga szó jelentése használat, alkalmazás… a mester nem csak az elmélet, hanem a gyarkorlat ismerője is.

viṣṇu-smṛtau
paricaryā-yaśo-lābha-lipsuḥ śiṣyād gurur nahi |
kṛpā-sindhuḥ susampūrṇaḥ sarva sattvopakārakaḥ ||45||
niḥspṛhaḥ sarvataḥ siddhaḥ sarva vidyā viśāradaḥ |
sarva saṁśaya saṁchettānālaso gurur āhṛtaḥ ||46||

A Visnu-szmrti szerint:
„Nem mester az, aki tanítványától imádatot, hírnevet vagy vagyont kíván szerezni,
ám aki a könyörület óceánja, teljesen elégedett, mindenki jótevője,
vágytalan, mindenképp tökéletes, minden tudásban jártas,
minden kételyt eloszlat, s nem tétlen – őt valóban mesternek nevezik.”

(A képen Bhaktisziddhánta Szaraszvatí tanítványok és követők körében. a kép forrása)
PDF

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése