ám Krsna maga Bhagaván

A Bhágavata-purána kerettörténete Szúta gószvámí és a bölcsek beszélgetése, Naimisa erdejében. A beszélgetés során Szúta gószvámí felsorolja az Úr e világbéli megjelenéseit – néhányukat név szerint is megemlíti, majd megállapítja: az avatárok megszámlálhatatlanok, Hari a kimeríthetetlen forrás, s miként a bővízű forrás táplálta tóból számtalan csermely, patak indul útjára, úgy áradnak ki az isteni megnyilvánulások. Majd így folytatja:

ete cāṁśa-kalāḥ puṁsaḥ kṛṣṇas tu bhagavān svayam |
indrāri-vyākulaṁ lokaṁ mṛḍayanti yuge yuge ||

ete – ezek; ca – és; aṁśa-kalāḥ – rész-töredékek; puṁsaḥ – a léleké, az úré; kṛṣṇaḥ – Krsna; tu – ám; bhagavān – a magasztos úr; svayam – maga; indra-āri-vyākulam – Indra ellenségeitől zaklatott; lokam – világot; mṛḍayanti – megörvendeztetik; yuge yuge – korszakról korszakra

Mindezek (az avatárok) az Úr rész-töredékei, ám Krsna maga Bhagaván.
Időről időre megörvendeztetik ők az Indra ellenségeitől háborgatott világot.

(Bhágavata-purána 1.3.28.)

Az avatárok az Úr részei csupán, a forrásból fakadó csermelyek, ám Krsna maga a forrás. Rúpa gószvámí ezt oly módon érzékelteti, hogy a szentírásokat idézve felsorol 64 tulajdonságot, melyből jónéhánnyal az élőlények is rendelkezhetnek, az avatárok még többel, ám négy tulajdonsággal csak Krsna: kedvtelései mézédesek (līlā-mādhuryam), szeretettel ragaszkodó kedves társai veszik körül (premṇā priyādhikyam), csodálatos a fuvolajátéka (veṇu-mādhuryam) és elragadó a szépsége (rūpa-mādhuryam).

PDF