a mahámantra kifejtése

Jīva gosvāmī: mahā-mantrārtha-vyākhyā

Haré, Krsna és Ráma – Dzsíva gószvámí kommentárjában a mantra minden nevét Rádhá és Krsna szerelmes hangulatának más és más ízeiben értelmezi.

hare kṛṣṇa hare kṛṣṇa kṛṣṇa kṛṣṇa hare hare |
hare rāma hare rāma rāma rāma hare hare ||

sarvacetaharaḥ kṛṣṇastasya cittaṁ haratyasau |
vaidagdhī-sāra-vistārairato rādhā-harā-matā ||1||

Krsna minden szív meghódítója (hara), ám az ő szívét azonban a különleges tulajdonságokban bővelkedő Rádhiká ragadja el (harati) páratlan szépségével, ezért Rádhikát Harának nevezik.

karṣati svīya-lāvaṇya-muralī-kala-niḥsvanaiḥ |
śrī-rādhāṁ mohana-guṇālaṅkṛtaḥ kṛṣṇa īryate ||2||

Lényéből fakadó csáberejével, s a fuvola lágy hangjaival vonzza (krs) Rádhikát, ezért őt a magával ragadó tulajdonságok ékkövével díszített Krsnának nevezik.

śrūyate nīyate rāse hariṇā hariṇekṣaṇā |
ekākinī rahaḥ-kuñje hareyaṁ tena kathyate ||3||

Mondják, hogy Hari kivezette az őz-szemű (harinéksaná) Rádhikát a rásza-táncból, s egy rejtett, elhagyatott, lugasban Harának becézi.

A hareyaṁ tena kathyate szövegrész kétféleképpen is fordítható. A tena szó lehet a tad (ő) személyes névmás eszközhatározós esete: „egy férfi által”, ebben az értelemben Krsna az, aki őt (a rásza-táncból kivezetett Rádhikát) Harának nevezi, de fordítható „azért”-ként is, ebben az esetben a szövegrész jelentése: azért őt Harának nevezik.

aṅga-śyāmalima-stomaiḥ śyāmalīkṛta-kāñcanaḥ |
ramate rādhayā sārdhaṁ kṛṣṇo nigadyate ||4||

Mikor átöleli Rádhikát, testének kékesfekete (krsna) árnyalata elfedi kedvese arany színét, ezért nevezik Krsnának.

kṛtvāraṇye saraḥ-śreṣṭhaṁ kāntayānumatas tayā |
ākṛṣya sarva-tīrthāni taj-jñānāt kṛṣṇa īryate ||5||

Rádhiká kívánságára minden szent zarándokhelyet az erdőbe vonzott megalkotva Sjáma-kundát, a tavak legkiválóbbját. Tudván ezt, Krsnának nevezik.

kṛṣyate rādhayā premṇā yamunā-taṭa-kānanam |
līlayā lalitaś-cāpi dhīraiḥ kṛṣṇa udāhṛtaḥ ||6||

Rádhiká rajongása (préma), és mézédes játékaik (lílá) a Jamuná parti ligetbe vonzzák (krsjaté), ezért a bölcsek Rádhiká kedvesét Krsnának nevezik.

hṛtavān gokule tiṣṭhann-ariṣṭaṁ puṣṭa-puṅgavam |
śrī-haris-taṁ rasād-uccaī-rāyatīti harā-matā ||7||

Mikor Krsna Gókulában megfosztotta (hrtaván) életétől a legyőzhetetlen Aristát, a démonok hatalmas bika képében megjelent királyát, Rádhiká örömében hangosan így kiáltozott: „Srí Hari! Srí Hari!” Rádhikát ezért Haráként ismerik.

hy-asphuṭaṁ rāyati prīti-bhareṇa hari-ceṣṭitam |
gāyatīti matā dhīrair-harā-rasa-vicakṣaṇaiḥ ||8||

Olykor magában beszél, máskor meg önfeledt kiáltozással magasztalja Hari tetteit, ezért az isteni hangulatot (rasza) jól ismerő bölcsek Harának nevezik.

rasāveśa-parisrastāṁ jahāra muralīṁ hareḥ |
hareti kīrtitā devī vipine keli-lampaṭā ||9||

Mikor a gyengéd érzelmektől megmámorosodott Hari kezéből kicsúszott fuvolája, az évődő, szerelemittas istennő elcsente azt, ezért Rádhikát Haráként magasztalják.

govardhana-darī-kuñje parirambha-vicakṣaṇaḥ |
śrī-rādhāṁ ramayāmāsa rāmas-tena mato hariḥ ||10||

Hari, az ölelés mestere a Góvardhan melletti lugasban boldogsággal árasztja el (rama-jámásza) Rádhikát, ezért Ráma az Ő neve.

hanti duḥkhāni bhaktānāṁ rāti saukhyāni cānvaham |
harā-devī nigaditā mahā-kāruṇya-śālinī ||11||

Nap mint nap eloszlatja (hanti) bhaktái gyötrelmét, és örömmel ajándékozza meg (ráti) őket. A könyörület nagy úrnőjét ezért Hará-dévíként ismerik.

hanti: szó szerint: elpusztítja, megöli a gyötrelmeket, azaz: nap mint nap megöli a bhakták gyötrelmének démonját

ramate bhajato cetaḥ paramānanda-vāridhau |
atreti kathito rāmaḥ śyāmasundara-vigrahaḥ ||12||

Sjámaszundart e gyönyörű kékesfekete személyt Rámának nevezik, mert imádóinak szíve mindig a határtalan boldogság óceánjába merül.

határtalan boldogság óceánjába merül: s szó szerint: a határtalan boldogság óceánjában örvendezik (ramate)

ramayaty-acyutaṁ premṇā nikuñja-vana-mandire |
rāmā nigaditā rādhā rāmo yutas-tayā punaḥ ||13||

Rádhiká a szerelmével örvendezteti meg (ramajati) Acsjuta-krsnát ligetbéli kunyhójukban, ezért Rámá (szerető) a neve, s így Krsnát, ki mindig az ő társaságát élvezi, Rámaként ismerik.

rodanair-gokule dāvānalam aśayati hy-asau |
viśoṣayati tenokto rāmo bhakta-sukhāvahaḥ ||14||

Krsna Gókulában, bhaktái zokogását hallva elnyeli az erdőtüzet, így szárítva fel könnyeiket. Ezért Rámának, a hívek megörvendeztetőjének nevezik.

nihantum asurān yāto mathurā-puram-ity-asau |
tadāgamad-rahaḥ-kāmo yasyāḥ sāsau hareti ca ||15||

Mikor Mathurá városába ment, hogy legyőzze a démonokat, szívét Rádhiká titkos szerelme megbéklyózta, kit ezért Harának neveznek.

A harmadik és negyedik páda szó szerint: Akinek a titkos vágya/szerelme akkor vele ment, őt Harának hívják (a HAntum és a RAhaḥ-kāma szavak első szótagjaiból).
Mikor Krsna Akrúra kocsijára szállt, megígérte a gópíknak, hogy visszatér hozzájuk. (Bhág 10.39.35). Rádhiká titkos szerelme húzza (harati) vissza Krsna szívét Vrndávanba, ezért Hará az Ő neve. A versben erre a tadā-agamat – „akkor ment” szófordulat utal. Az összetétel önmagában ugyanis értelmezhető lenne tadā-āgamat – „akkor jött”-ként is, ez tehát a vers másodlagos, burkolt jelentése. Az elsődleges jelentést, miszerint Rádhiká titkos szerelme kísérte el Krsnát az útján, a további szövegösszefüggések támasztják alá. (Az „akkor” és a „vele” az első félverssel való egyidejűségre utal.)

āgatya duḥkha-hartā yo sarveṣāṁ vraja-vāsinām |
śrī-rādhā-hāri-carito hariḥ śrī-nanda-nandanaḥ ||16||

Nanda fia hazatérve Vradzsa minden lakójának bánatát elvette (duhkha-hartá), s Rádhiká szívét szerelmes játékokban újra és újra legyőzte, ezért Harinak nevezik.