a fény sebességéről

Íme, a Rg-véda egyik himnuszának strófája:

taraṇir viśvadarśato jyotiṣkṛd asi sūrya |
viśvam ā bhāsi rocanam || 1.50.4.

Átható s a mindenséget gyönyörködtető vagy, ó Nap, a Fény forrása,
te ragyogsz be minden eget!

Szájana (1315-1387), a Rg-véda jeles kommentátora a taraṇi – gyors, átható szó magyarázataként az alábbi slókát idézi:

yojanānāṁ sahasre dve dve śate dve ca yojane |
ekena nimiṣārdhane kramamāṇa namo’stu te ||

Hódolat néked, ki egyetlen fél-pillanat alatt 2202 jódzsanát jársz be.

Vajon mekkora sebességgel száguldanak Szájana szerint a Nap sugarai? Nem könnyű pontosan meghatározni, mennyi is a fél-pillanat, és a 2202 jódzsana a megszokott mértékeink szerint.
Az idő mérésével talán könnyebb a helyzet, a Mahábhárata Sánti-parvájában Bhísma a következőképpen beszél a különböző időegységekről:
kāṣṭhā nimeṣā daśa pańca caiva | triṁśat tu kāṣṭhā gaṇayet kalāṁ tām ||
triṁśat kalāś cāpi bhaven muhūrto bhāgaḥ kalāyā daśamaś ca yaḥ syāt ||
triṁśan muhūrtaś ca bhaved ahaś ca | rātriś ca saṁkhyā munibhiḥ |||

Egy kásthá tizenöt nimésa (pillanat), harminc kásthá számlál egy kalát,
Harminc kalá lesz egy muhúrta, továbbá a kalá tizedrésze
harminc muhúrta ad egy nappalt s egy éjjelt, a bölcsek szerint. (Mb. 12.224.12-13.)

Egy nap és egy éjjel másodpercekben kifejezve: 60*60*24s = 86 400s
Ugyanez nimésában 15*30*30,1*30= 406 350
Így 1 nimésa = 86400/406 350 = 0,2126 s
A szövegünkben szereplő fél nimésa: 0,1063 s

A hosszmérték egyeztetése nehezebb dió, nincs ennyire precíz viszonyítási alapunk. Bár a mértékek felsorolása elérhető akár Csánakja Arthasásztrájának 2.20. fejezetében, akár a Visnu-purána 1.6. fejezetében, a mai mértékeinkhez nehezen mérhető, ezért itt kalkulációnk mindenképpen jókora pontatlanságot szenved. Mindenesetre egy jódzsana nagyjából 9 mérföld, azaz 14,4 km.

Fél-pillanat alatt 2202 jódzsana tehát 2202*14,4/0,1063 = 298 295 km/s, ami meglepően közelíti a fény vákuumban mért sebességét. A nyugati tudomány a 17. századig annyit tudott a fény sebességéről, hogy nem kell idő a fény terjedéséhez (Descartes), vagy legalábbis mérhetetlenül gyors (Galilei). A legkorábbi mérést Ole Rømer dán fizikus végezte, a Jupiter egyik holdjának, az Io keringésének megfigyelése alapján. Szerinte a fény sebessége 227 000 km/s. A későbbi pontosabb mérések szerint 299 796 km/s.

Persze: míg ismerjük Rømer számítási módszerét, homályban marad előttünk, Szájana versének eredete, vagy hogy közlése milyen eljáráson alapul. S láttuk, a hosszmérték egyeztetése is meglehetősen problémás. Ám vegyük figyelembe: Szájana célja nem tudományos adatok közlése, verse egyszerűen a Nap tündöklő sugarainak hódoló fohász.

a társadalmat megrontó hét bűn

Móhandász Karancsand Gandhi a múlt század húszas éveiben jegyezte le az alábbi listát. A kereszténység hét halálos bűnének mintájára a társadalom hét főbűnét írta le, mintegy kortünetként – szomorúan konstatálhatjuk, hogy szavai mindmáig érvényesek:

· a politika szilárd elvek nélkül,
· a gazdagság munka nélkül,
· az élvezet lelkiismeret nélkül,
· a tudás jellemesség nélkül,
· a kereskedelem erkölcs nélkül,
· a tudomány emberiesség nélkül,
· a vallásosság áldozathozatal nélkül.
 
Gandhi elsősorban politikus, az indiai függetlenségi mozgalom jeles vezéralakja, ám egyben komoly spirituális kutató is. Számára a politika nem a hatalom megragadását és a koncért való marakodást jelenti, hanem az igazsághoz, igazságossághoz való ragaszkodás (szatjágraha) és az erőszakmentesség (ahinszá) pillérein nyugvó eszköze a közjó előmozdításának.

 

A gazdagság (artha, gyarapodás), és élvezet (káma) és a vallásosság (dharma) a védák evilági életcéljaira tett utalás… az óind felfogás nem ítéli el a gazdagságot, ám a másokról való gondoskodás fontosságára bíztatja a tehetős embert. Gandhi ezt egészíti ki: ha a nagy jövedelem vele arányos munka nélkül keletkezik, az felborítja a társadalom rendjét és békéjét.
Az ember boldogságra törekszik, ez tettei motorja. „Akár verd adósságba magad, csak szerezz ghít” – így hangzik a kihasználó szemlélet mottója ind megfogalmazásban… a ghí az élvezetek szimbóluma, az adósság pedig nem csupán pénzbeli, de karmikus eladósodást is jelent. Ezt a szemléletet utasítja el Gandhi, az efféle élvezettel az ember tönkreteszi maga és környezete létét, hiszen másokon átgázolva hajszolja a hiábavaló megelégedést.
„Áldozat nélkül sohasem élhet az ember boldogan ezen a bolygón vagy ebben az életben, még kevésbé a következőben” – olvassuk a Bhagavad-gítában (Bg. 4.31.), a vallásosság e nélkül puszta formaság, csupán üzleti vállalkozás.

Bár Gandhi listája hét bűnt tartalmaz, azt gondolom, a lista – sajnos – bővíthető, íme néhány további gondolat:
· jogok kötelességek nélkül (Arun Gandhitól, M.K. Gandhi unokájától),
· média az igazmondás melletti elkötelezettség nélkül,
· közösség együttműködési hajlandóság nélkül,
· kritika példamutatás nélkül.

Kedves Olvasó, ha indíttatást érzel rá, a megjegyzések közt várom a Te listád!