2012. augusztus 11., szombat

Srí Krsna dicsősége




Isten Vrndávanban… egy vers a Padjávalíból:


ambhodhiḥ sthalatāṁ sthalaṁ jaladhitāṁ dhūlīlavaḥ śailatāṁ
śailī mṛt-kaṇatāṁ tṛṇaṁ kuliśatāṁ vajraṁ tṛṇa-kṣīṇatām |
vahniḥ śītalatāṁ himaṁ dahanatām āyāti yasyecchayā
līlā-durlalitādbhuta-vyasanine kṛṣṇāya tasmai namaḥ ||6||
 

Kiszárítja az óceánt, a szárazföldet tengerré teszi. A porszemből hegy lesz,
míg a hegyből rög; a fűszálból villám, s a villámból jelentéktelen fűszál.
A tűz hűsít, a hideg perzsel, az ő kívánsága szerint –
a csodás kedvteléseinek hódoló csintalan Krsnának ajánlom hódolatom!

A vers szerzője ismeretlen, a versmérték śārdūlavikrīḍita (tigrisjáték).


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése