Bejegyzések
A Garga-szanhitá 1.15. fejezete elbeszéli Balarám és Krsna névadó ünnepségének történetét. Garga muni felkereste Nanda hajlékát, és a legnagyobb titokban végezte el az ilyenkor illő rítusokat, s ő adott neveket a két fiúnak. A nevek jelentéseit ekképpen fejtette ki:
śrī-garga uvāca
rohiṇī-nandanasyāsya nāmoccaraṁ śṛṇuṣva ca |
ramante yogino hy asmin sarvatra ramatīti vā ||25||
gunaiś ca rāmayan bhaktāṁs tena rāmaṁ viduḥ pare |
garbha-saṅkarṣaṇād asya saṅkarṣaṇa iti smṛtaḥ ||26||
sarvāvaśeṣādyaṁ śeṣaṁ balādhikyād balaṁ viduḥ |
sva-putrasyāpi nāmāni śṛṇu nanda hy atandritaḥ ||27||
Srí Garga szólt:
Halld most, Róhiní fia nevének kibontását:
Benne örvendeznek (ramante) a jógík, s ő mindenben örömét leli (ramati),
jótulajdonságaval a bhatákat megörvendeztető (rāmayan), ezért Ráma néven ismerik.
Mert kihúzták az anyaméhből, ezért neve Szankarsana.
Minden megmaradó közül ő a legelső, ezért Sésa, hatalmas ereje miatt pedig Bala.
Ó, Nanda, halld most saját fiad neveit figyelmesen:
„Róhiní fia nevének kibontását”: szó szerint „Róhiní e fia nevének bejelentését/kihirdetését”.
Szankarsana: Dévakí hetedik gyermekét Jógamájá Dévakí méhéből „áthúzta” Róhiní méhébe – Kansza palotájában úgy vélték, Dévakí elvetélt. A saṅkarṣaṇa szó szerint összehúzást jelent, ezen értelmezés szerint az anyaméhből való áthúzás miatt. A Bhágavata-puránában a név magyarázata: mert egyesíti – azaz összehúzza – (Nanda családját) a Jadukkal (yadūnām apṛthag-bhāvāt, Bhág. 10.8.12.)
A Sésa név jelentése: megmaradó.
sadyaḥ prāṇi-pavitrāṇi jagatāṁ maṅgalāni ca |
ka-kāraḥ kamalā-kānta ṛ-kāro rāma ity api ||28||
ṣa-kāraḥ ṣaḍ-guṇa-patiḥ śvetadvīpa-nivāsa-kṛt |
ṇa-kāro nārasiṁho 'yam a-karo hy akṣaro 'gni-bhuk ||29||
visargau ca tathā hy etau nara-nārāyaṇāv ṛṣī |
sampralīnāś ca ṣaṭ pūrṇā yasmin cchuddhe mahātmani ||30||
Nyomban megtisztítja az élőlényeket, az univerzum (minden) szerencsés lakóját.
Ka, mint kamalā-kānta (a szerencseistennő szeretett férje), ṛ, mint rāma (gyönyör),
ṣa, mint ṣaḍ-guṇa-pati (a hat tulajdonság ura) és śvetadvīpa-nivāsa-kṛt (Svétadvípán lakozó),
ṇa, mint nārasiṁha („Naraszinhás”, Naraszinhaként megjelenő), a, mint akṣara (az örökkévaló) és agni-bhuj (a tűzben-evő),
és viszarga (ḥ), mint a két bölcs, Nara és Nárájana.
E hat teljesség a makulátlan Nagy Lélekben oldódik fel.
Garga muni most a Krsna nevet alkotó hangok értelmezését fejti ki. Minden hanghoz olyan neveket, jelzőket társít, melyek az adott hanggal kezdődnek. A szanszkrtban a mássalhangzókat a rájuk történő hivatkozáskor mindig az a magánhangzó segítségével ejtik ki, ezért a Krsna nevet alkotó első mássalhangzó a ka, a versben utána álló kāra szó hangot jelent.
A hat isteni tulajdonság: a Visnu-purána szerint: „Isteni hatalom (vagy bőség), hősiesség, hírnév, szépség, tudás és függetlenség – e hat a fenség megszámlálása” (6.5.74. aiśvaryasya samagrasya vīryasya yaśasaḥ śriyaḥ | jñāna-vairāgyayoś caiva ṣaṇṇāṁ bhaga itīṅganā ||)
„Tűzben evő” (agni-bhuj): az Úr, akinek az áldozati tűzbe áldoznak.
A Krsna név alanyesetben kṛṣṇaḥ, az utolsó írásjel (ḥ) a viszarga, dévanágarí írásjele két pont egymás alatt – e jel Dharma király ikerfiaira emlékeztet, az önfegyelmezés (tapas) példaképeire.
paripūrṇatame sākṣāt tena kṛṣṇaḥ prakīrtitaḥ |
śuklo raktas tathā pīto varṇo 'syānu-yugaṁ dhṛtaḥ ||31||
dvāparānte kaler ādau bālo 'yaṁ kṛṣṇatāṁ gataḥ |
tasmāt kṛṣṇa iti khyāto nāmnāyaṁ nanda-nandanaḥ ||32||
Maga az Abszolút Igazság, ezért Krsna néven ismert.
A jugák szerint fehér, vörös és sárga színben jelenik meg,
a Dvápara-kor végén, és a Kali-kor kezdetén pedig e fiú sötét színű,
ezért Nanda fiacskáját Krsna néven ismerik.
Abszolút Igazság: a szanszkrt szöveg „egészen legteljesebb” (paripūrṇatama) kifejezését fordítottam így.
vasavaś cendriyāṇīti tad devaś cittam eva hi |
tasmin yas ceṣṭate so 'pi vāsudeva iti smṛtaḥ ||33||
A vaszuk, mint az érzékek, és Déva, mint a tudat –
aki abban működik, azt bizony Vászudévának hívják.
A vasu szó gazdagságot, bőséget, illetve fénysugarat is jelent, ám itt az istenek egy csoportjára, a nyolc vaszura tett utalás. Déva – itt Isten, Úr, a félistenek ura.
vṛṣabhānu-sutā rādhā yā jātā kīrti-mandire |
tasyāḥ patir ayaṁ sākṣāt tena rādhā-patiḥ smṛtaḥ ||34||
paripūrṇatamaḥ sākṣāc chrī-kṛṣṇaḥ bhagavān svayam |
asaṅkhya-brahmāṇḍa-patir goloke dhāmni rājate ||35||
Vrsabhánu leányának, a Kírti házában született Rádhának
férje lesz e fiúcska, ezért Rádhá-pati néven emlegetik majd.
Önmagában teljes, ő Srí Krsna, maga a Legfelsőbb úr,
a megszámlálhatatlan mindenség ura, aki Gólóka nevezetű hajlékán tündököl.
so 'yaṁ tava śiśur jāto bhārāvataraṇāya ca |
kaṁsādīnāṁ vadhārthāya bhaktānāṁ rakṣaṇāya ca ||36||
anantāny asya nāmāni veda-guhyāni bhārata |
līlābhiś ca bhaviṣyanti tat-karmasu na vismayaḥ ||37||
Ez a személy, aki most fiúcskádként megszületett azért jött, hogy a (Föld) terheit,
a Kansza vezette (démonokat) elpusztítsa, és megoltalmazza híveit.
Kimeríthetetlenek az ő nevei, s a védák titkos részét jelentik, Bhárata!
(Csodás) kedvtelései lesznek, ne lepődj majd meg tetteit (látva)!
aho bhāgyaṁ tu te nedaṁ sākṣāc chri-puruṣottamaḥ |
tvad-gṛhe vartamāno 'yaṁ śiśu-rūpaḥ parāt paraḥ ||38||
Ó, felmérhetetlen a jószerencséd! Maga a Legfelsőbb Személy
lakozik a házadban, a Legeslegfelsőbb, egy kisgyermek alakjában!
